Szószedet
AC – „Alternating current”, azaz „váltakozó áram”, amit a generátor előállít. Az „AC feszültség” váltakozó feszültség.
Ampermérő – Egy olyan eszköz, amivel a rajta áthaladó áramerősséget (Amper) mérjük.
ATH - Alumínium trihidrát, por alakban használt a hintőpor helyettesítésére a gyantázás során, hogy annak hőérzékenységét enyhítse.
Állomáspont – A tollnak egy olyan pontja, ahol a méretek bejelölésre kerülnek. Több állomáspont is van egy tollon. Az alak az ezeket a jelöléseket összekötő egyenes vonalak szerint formálódik.
Áram – A töltés áramlása a rézvezetékek körében, az energia hordozótól a fogyasztóig.
Átmérő – A kör egyik és másik széle közötti távolság. A tárcsa a középpontján átmenő szélessége.
Belépési sebesség – Azon fordulatszám, amin a generátor akkora feszültséget indukál, hogy az már felhasználható.
Belépő-él – A toll azon éle, amely először találkozna egy objektummal, ha a forgás pályájába helyeznénk.
Biztosíték – Az az eszköz, ami megvédi a vezetékeket a túlterheléstől. Ha az áramerősség túl nagy, akkor a biztosíték kiég, ezzel megszakítva az áramkört, és megszüntetve az áramot.
Csomó – A faanyagban található keményedés, amit egy ág alakított ki. Ha tudja, kerülje el ezeket, mivel ezek gyengítik a faanyagot.
DC – „Direct current” azaz „egyenárama” a pozitív töltésnek – pozitívból a negatívba folyik. Főleg akkumulátor áramköreiben található. A DC kifejezés ugyancsak használt a nem változó feszültségeknél.
Drop – A szélturbina tollának formájának bizonyos méretezésére szolgál. A kimenő él „dropja” minden állomáspontnál be van jelölve, így helyes lesz annak kifaragása.
Egyenirányító – Félvezetők (diódák) hálózata, amely az AC áramot képes egy irányba irányítani, ezzel a DC árammal töltve az akkukat.
Elektromos háló – Azon elektromosság szolgáltató, amely a villanyáramot szolgáltatja. Egy „hálózatra köthető” invertert használva a generált energia visszatáplálható a hálózatba, amivel pénzt is lehet keresni.
Ellenállás - Az áramkörben vagy vezetőben keletkező visszatartó erő, ami az áram folyásával ellentétes irányú, mértékegysége az Ohm (Ω). Értéke megegyezik a feszültség és az áramerősség hányadával (Ohm törvénye).
Emelőerő – Egy szél által kifejtett erő. Emelőerő az, ami a szél irányával merőleges. (lásd Tolóerő)
EMF – „ElectroMotive Force” azaz „Elektromotoros erő”. Egy másik neve annak a nyílt áramkörű feszültségnek, ami a forrásból jön, amikor nincs áramfogyasztás.
Faerezet – A falapnak azon rostozódása, ami annak erősségét adja. A vágási felületből domborodnak ki bizonyos szögekben.
Farok – Egy terelő szárny, ami a faroktartó végén helyezkedik el és ez állítja a turbinát automatikusan szélirányba, vagy éppen téríti ki a szélirányból.
Fázis – Az ismétlődő feszültségváltozás időzítése. A különböző fázisok különböző időpontban érik el a maximumot. Azok a tekercsek, amik ezt egyszerre teszik, „egy fázisban vannak”. Az ebben a könyvben található generátorok mindegyike 3-fázisú, és a 3 fázis egymást egyenletesen követi, így folytonos kimenetet produkálva.
Feszültség – Az elektromos nyomás, ami az áramforrás felől érkezik. Ennek értéke közel állandó, és a névleges értékét használjuk. Például a 12V-os akku feszültsége 11V és 15V között ingadozhat attól függően, hogy éppen hirtelen töltjük vagy merítjük.
Fék-kapcsoló – A kapcsoló, ami rövidre zárva a generátort képes leállítani a turbinát.
Fluxus – A mágnesesség, azon „valamije”, ami az elektromosságnál az „áram”. Az egyik pólusból a másikba futó vonalakként lehet elképzelni. A fluxus sűrűséget Teslában mérjük, és az megegyezik a Weber per négyzetméterrel. Egy Weber-nyi fluxus változás másodpercenként egy Volt-nyi feszültséget generál a vezetékben.
Fogyasztó – Az elektromos fogyasztó egy olyan tetszőleges berendezés (lámpa, fűtőtest, stb.) ami elektromos áramot használ fel az áramkörben.
Forgatónyomaték – A forgás ereje. A mechanikai teljesítmény sebességből és forgatónyomatékból tevődik össze (teljesítmény = sebesség x forgatónyomaték)
Forgócsapágy – A torony tetején található forgattyú, amelyhez a turbina hozzá van erősítve. Ennek hatására képes a turbina a szél irányába beállni.
Forrasztás – Az az eljárás, amikor egy páka segítségével felhevítjük az elektromos vezetőt, és forrasztóanyaggal (pl. ónnal) vezetőt hozunk létre.
Frekvencia – Az AC feszültség egy másodperc alatti változások száma. A mértékegysége Hertz (Hz).
Függőleges tengelyű (VAWT) – Az a fajta turbina, aminek nincs lengésirányú csapágyazása (forgócsapágya), mivel a tollak egy függőleges tengelyen forognak.
Generátor – Egy olyan gépezet, ami a mechanikus energiát elektromossá alakítja. A mozgó mágnesek váltakozó feszültséget (EMF) indukálnak az álló tekercsekben. Ez a feszültség egyenesen arányos a sebességgel. Ha ehhez áramkör van kötve, akkor abban váltakozó áram fog folyni. Ekkor a generátort nehezebb lesz mozgatni és mechanikai energiát nyel el, miközben elektromos energiát generál.
Gyökér – A toll legvastagabb része, ami az agyhoz közel, a rotor közepénél helyezkedik el.
Hatékonyság – Ebben a könyvben arra használatos a kifejezés, hogy az adott teljesítmény mekkora százalékát tudja a berendezés átkonvertálni. Például az a generátor, ami 100W-nyi mechanikai energiát nyel el ahhoz, hogy 50W-nyi elektromos áramot termeljen, 50%-os hatékonyságú. A többi mind elpazarolt hő.
Inverter – Azon szerkezet, ami képes az akkumulátorok DC energiáját AC energiává alakítani.
Katalizátor – Az a kémiai anyag, ami megköti a gyantát. A katalizátor a „kötésgyorsítóval” lép reakcióba, ami hőtermelést eredményez, és így megköti a gyantát.
Kilépő él – A toll azon éle, amely a legmesszebb van a belépő éltől. A kilépő él hegyesített, hogy a levegő turbulencia nélkül tudjon távozni.
Kitérés – Egy automatikus önvédelmi rendszer, ami megvédi a tollakat a szél erőszakos lökéseitől azzal, hogy kitéríti azokat a szélirányból. Ebben a könyvben ez úgy valósul meg, hogy a rotorok középpontja el van tolva a forgórész középpontjához képest. A farok, és annak csuklója irányítja azt a kilengő mozgást, ami korlátozza az energiatermelést.
Légrés - A mágneses körben lévő rés, amiben nincs vas vagy acél. A rés rézzel, műanyaggal vagy mással fel lehet töltve, attól még légrésként funkcionál a mágnesek szempontjából.
Löket – A szél azon ereje, ami a szerkezetet hátrafelé nyomja.
Mágneses kör – A mágneses fluxus egyik pólusból a másikba tartó útvonala. Hasonlít az elektromos körhöz, ebben viszont a fluxus mértéke a fluxust vezető acél (vagy réz) mennyiségétől függ.
Menetvágó – Egy olyan szerszám, amivel meneteket lehet lyukakba vágni, hogy utána csavarokat lehessen belé csavarni.
Multiméter – Elektronikus multi-funkciós tesztelő eszköz, amivel feszültséget, áramerősséget és egyéb paramétereket mérhetünk.
Munkadarab – Az éppen munka alatt lévő fa- vagy vasdarab.
Neodímium vagy neo – Olyan állandó mágneseket neveznek így, amelyekben van neodímium, vas és boron (NdFeB). Nagyon erős, és egyre olcsóbb. Az erősségét a minőségi foka jelzi. A 40-es fokúak ma költséghatékony megoldásnak számítanak.
Nyílt áramkör – Az az eset, amikor áramforrás van, de fogyasztó nincs.
Ofszet – A középponttól való eltérési távolság.
Öntősablon – Egy formára szabott tárolóegység, amiben a gyantát megformázzuk. Az öntősablon eldobható vagy újra is használható a kiöntés után.
Párhuzamos – A tekercsek vagy akkumulátorok azon kapcsolási formája, amikor az áram megosztása mellett a feszültség állandó marad az összes egységben.
Poliészter – Olyan gyanta, amit üvegszálas megoldásoknál használnak. Ugyancsak alkalmas öntvények készítésére. Lásd még: vinil észter.
Rotor – A forgó rész. A mágnes rotor egy olyan acél tárcsa, ami a sztátor előtt mozgó mágneseket fogja össze. A rotor tollak a „propellerek”, amiket a szél hajt és forgatják a rotort.
Rövidzár – Egy olyan áramkör, amelynek van energiaforrása, amely feszültséget állít elő. Amint a forrás a fogyasztóhoz van kötve, az áram áramlása megindul, és a fogyasztót energiával tölti fel. Ha azonban az áramkört fogyasztó nélkül zárjuk, akkor az áramnak csak a forrás belső ellenállása szab határt. Ez az áramerősség általában túl magas, és nagyon veszélyes, ami ellen védekezni kell úgy, hogy biztosítékot iktatunk a körbe. Szélturbina esetében az áramerősség korlátozva van a tollak ereje által. A rövidzár a tollakat túlterheli és le is fékezi, így a turbina lelassul vagy leáll.
RPM – Fordulatszám (fordulat / perc). Annak mértéke, hogy valami milyen gyorsan forog, ez mind a tollak mind a generátor szempontjából fontos.
Sorba kötés – A tekercsek vagy akkuk olyan összekötése, amivel a két vég között a feszültséget meg tudjuk növelni.
Szárnymetszet – A toll keresztmetszetű alakja, aminek jó az emelő/felhajtó erő aránya, azaz a toll gyorsan tud mozogni a levegőben energiapazarlás nélkül.
Sztátor – Tekercsek sora, ami gyantába van öntve, és a generátor egy része. A mágnesek feszültséget indukálnak a tekercsekben és a feszültséget elektromos áram generálására használhatjuk.
Sztirol monomer – Egy szagos oldószer, ami (poliészter és vinil észter) gyanták megkötéséhez alkalmazható.
Tekercs – Ahogy a mágnesek elhaladnak egy vezeték előtt, abban feszültség indukálódik, de ahhoz, hogy az kellően nagy legyen, több menetben fel kell tekercselni a vezetéket. Mivel a menetek sorban vannak, ezért a feszültség összeadódik bennük.
Teljesítmény – A szolgáltatott energia mértéke. Lehet elektromos (feszültség x áramerősség) vagy mechanikai (sebesség x forgatónyomaték).
Tokmány – Egy sablon vagy munkaeszköz, ami abban segít, hogy a mágnesek a helyükre kerüljenek a rotoron.
Tolóerő – Egy olyan erő, amit a szél fejt ki az objektumra. A tolóerő párhuzamos a széliránnyal. (lásd Emelőerő)
Torony – A turbinát megtartó szerkezet.
Többlet fogyasztó – Olyan elektromos fűtőtest, ami a feszültség kordában tartására szolgál úgy, hogy áramot von el a forrástól.
Vad – Amikor a turbina elszabadul, mivel semmilyen fogyasztó nincs rákötve, a feszültség vadnak nevezhető, mert olyan gyorsan változik. A szélturbina frekvenciája is változik a forgás sebességével, ezért a turbina kimeneti áramát gyakran „vad AC-nak” hívjuk, hiszen a hálózati áram állandó frekvenciájához (mondjuk 50Hz), és közel állandó feszültségéhez képes sokkal változóbb.
Vezérlő – Egy elektromos berendezés, ami a felesleges energiát fűtőtestekbe irányítja át. Ezek általában egy adott feszültségen működnek. A vezérlő azt szabályozza, hogy mennyi áram folyjék a fűtőtestekbe, ezzel megakadályozva azt, hogy a feszültség egy adott pont fölé emelkedjen. Az áram elvonása (az akkumulátorból vagy a generátorból) a feszültséget lefolytja.
Vinil észter – Az a fajta gyanta, amit nehezebb beszerezni és drágább ugyan, de jobb tulajdonságokkal rendelkezik, mint a poliészter. Könnyebb vele dolgozni, vízálló, magasabb hőmérsékleteket is elbír, és jobban ragad.
Zománcozott huzal – olyan rézhuzal, aminek van szigetelése, tehát felhasználható a tekercsekben anélkül, hogy a menetek között rövidzár keletkezne.